Három évvel ezelőtt az akkor még óvodáskorú gyermekemet öltöztettem, és közben kíváncsian faggattam, milyen volt az aznapi logopédiai foglalkozás. Az „R” hangzóval küzdött…
Egy csoporttárs anyuka viccesen odaszúrta: „Suszter cipője?” – és elnevettük a dolgot. Pedig ez a kis beszólás a legnagyobb segítségemre volt. Ugyanis rájöttem: a beszédmentor vagy a beszédtechnika elnevezés mintha szoros kapcsolatot ápolna a logopédiával mások gondolatában. Ergó, totálisan az az érzetem támadt, hogy logopédusként tartanak számon. És ez nem egyedi.
Logopédia vs. beszédtechnika gyakorlatok – nem ugyanaz
Bár létezik beszédtechnika gyerekeknek, a kicsiknek általában logopédusra van szükségünk, aki a hangok helyes kiejtését tanítja meg. A beszédtechnika órákon nem a hibás hangok javítása a cél, hanem a hangod minőségének fejlesztése és a kifejezőerőd növelése. A beszédtechnika gyakorlatok nem egy kommunikációs tréning vagy kommunikációs tanfolyam anyagát fedik le. Olyasmikkel foglalkozunk, mint:
- a légzésed és a hangképzésed összhangja,
- a beszédtempód,
- a hangsúlyaid, hanglejtésed,
- a monotonitás megszüntetése,
- a kiejtésed tisztasága.
A logopédia ezzel szemben inkább a beszéd megindításában, a hanghibák javításában és a beszédfejlődési problémák kezelésében segít. Ha zavar, hogy nem megfelelően ejted ki az „S”, „SZ” vagy „R” hangot, akkor logopédushoz menj.
De ha a kiejtésedet, hangsúlyodat, kifejezésedet vagy a beszéded monotonitását szeretnéd javítani, akkor a beszédtechnika a te tereped.
Fontos: Nem vagyok sem logopédus, sem diplomás beszédtechnika-tanár. De az alap elakadásokra fel vagyok vértezve jó hallással, gyakorlattal és rengeteg hasznos feladattal – írj nekem a Tápler Zita Beszédmentor oldalon, és kezdhetjük is a közös munkát és a beszédtechnika gyakorlatok felfedezését. Ha többre van szükséged – például szinkronszínész vagy műsorvezető szeretnél lenni –, szívesen ajánlok szakembert.
5 egyszerű lépés, hogy otthon is fejleszd a beszédtechnikádat
1. Beszéd = kilégzéssel
Csak próbálj meg belégzés mellett beszélni! Hogyan sikerült? Csak és kizárólag a kilégzéssel, a levegő kifelé áramoltatásával tud eredményesen megrezegni a hangszálad. Habár a beszéd kilégzés nélkül is lehetséges, csak épp fárasztó: megfeszítve dolgoznak a hangszálak, és a torkod köszöni szépen, de nem hálás érte.
A légzésed minősége, mennyisége és ritmusa meghatározza, milyen lesz a hangod. Ha stabil a légoszlopod, akkor a hangod tisztább, erőteljesebb és hitelesebb lesz. Plusz, ráadásként kevésbé fáradsz el.
Ez a tudatos légzés segít a beszédtechnika fejlesztésében és nem mellesleg az izgulás ellen is rendkívül hasznos. A nyilvános beszéd okozta lámpaláz csökkentésére is a tudatos légzés az első lépés.
Tedd fel magadnak a kérdést: levegő kiáramoltatásával beszélsz, vagy „tartod” a levegőt, amíg beszélsz?
Ha az utóbbi, nem csoda, ha a nap végére karcos, fáradt vagy akár fájdalmas lesz a hangod. Gondolj egy kicsit a sétára vagy a futásra: ha nincs összhangban a légvétel a futásod ritmusával, mi történik? Teljesítményromlás, fáradtság, és a pokolba kívánod az egészet. Ugyanez van beszéd közben is. Tanulj meg levegőt venni. Javaslom, hogy séta közben figyeld a légvételt és a levegő kifújását.
Feladat: Végezz 4 lépésre belégzést és 4 lépésre kilégzést. Ez egy 30 perces sétánál mindenre fantasztikusan fog hatni – a fizikai teljesítményedtől kezdve a beszédedre is.
2. Mondathossz és hanglejtés
Megfelelő légoszloppal általában 8–10 másodpercnél hosszabb mondatokat nem tudsz kényelmesen kimondani. Sok ember a mondat végén „lebegteti” a hangját, és ettől a hallgatónak olyan érzése van, hogy a gondolat még nem fejeződött be. Még mindig mondanom kell valamit, hisz nem vittem le a hangsúlyt… Közben már szabadulnál a saját gondolataidtól. Így tele lesz a beszéd kötőszavakkal és felesleges töltelékszavakkal.
Feladat: Olvass fel hangosan mesét, és figyeld meg, mi történik a mondat végén. Leviszed a hangodat? Vagy felrántod? Minél többet olvasol hangosan, ugyanúgy, mint a légvétel ritmusa, ez is be fog kúszni a beszédedbe. A füled követelni fogja, hogy tedd már le azt a pontot – elég lesz a magyarázkodásból. 🙂
3. Neked milyen a kiejtésed?
Szerinted mit jelent maga a szó? Kiejtés?
A kiejtés lényege pofonegyszerű: a rövid hang rövid, a hosszú hang hosszú. Hagysz időt a hangoknak „megérni”? A hosszú magánhangzót vagy mássalhangzót hosszan ejted ki? A rövidet tényleg röviden? De ide tartozik az is, hogy vajon minden hangot kiejtesz, ahogyan az a szó írva vagyon? Elharapod a szavak végét? Hát pont ezért (de még azt is feltételezem, hogy arra már nincs elég levegőd).
Feladat: Olvass fel hangosan, és közben figyelj egyszerre a légzésedre és a hangok tiszta kiejtésére. Ezekre figyelni elsőre fura lesz, de elképesztően sokat ad.
4. Mit jelent a kifejezés?
A szavaknak érzelmi töltetük van. Az érzelmi töltetet a hangod fogja megadni. Ne feledd! Ez a 33%-a a kommunikációdnak, ami kiegészíti a 7%-os információtartalmadat! Ezért nem mindegy, hogy HOGYAN fejezed ki magad.
A „boldog” szót boldogan mondd ki, a „szomorú”-t szomorúan.
Ha a hangod érzelme nem illik a mondanivalódhoz, a hallgató összezavarodik, és pillanatok alatt elkalandozik. Az agyunk nem szereti, ha túl sok energiát kell pazarolni egy helyzet megértésére – inkább máshova tereli a figyelmét. Persze, ha pont az a célod, hogy egy kicsit összezavard a hallgatót, akkor íme egy figyelemfelkeltő eszköz. 🙂
Feladat: Olvass újra hangosan mesét, és adj érzelmet a szavaidnak!
A kifejezéshez kapcsold hozzá a kiejtést, a mondatvégi hanglejtést, és figyeld magad közben. Mit tapasztalsz? Kifejezőbb már a beszéded? Vagy még mindig ragaszkodsz a jól bevált monotonitáshoz?
5. Hatásszünet – a bátorság próbája
Az iskolában talán téged is arra biztattak, hogy: „Mindegy mit, csak mondd, nehogy abbahagyd!”, nehogy azt higgyék, nem tudod az anyagot.
A valóságban pont az ellenkezője hatásos: a szünet ad súlyt a mondandódnak. A csendben történnek a legnagyobb felismerések, megértések. Ehhez elképesztő bátorság kell: hogy merd tagolni a mondandódat, merj nem csak átrohanni a PPT-n.
Feladat: Amikor leteszel egy pontot, állj meg egy pillanatra. Adj időt a hallgatónak, hogy feldolgozza, amit mondtál. A gyors hadarás teljesen más hatást kelt, mint a lassabb, tudatos beszéd – és ugyanez igaz a hangerőre is. Szintén ajánlom a hangos olvasást: állj meg bizonyos mondatok után. És mit tégy közben? FIGYELJ!
Miért éri meg ezzel foglalkozni?
A hangod a beszéded hatékonyságának kb. 33%-át adja és a tévhittel ellentétben nem a verbális kommunikáció, hanem a nonverbális kommunikáció lesz az, ami döntően befolyásolja a rólad kialakult képet
A beszédtől való félelem több mint 50%-ban a hang minősége miatt alakul ki. Ha remeg, elcsuklik, vagy nem szereted hallani a saját hangodat, az könnyen visszatart attól, hogy megszólalj. A kommunikáció fejlesztése tehát az önbizalomra is hatással van.
A jó hír: beszédtechnikai gyakorlatokkal megszerethető a saját hangod, és leküzdhető a lámpaláz. Lehet, hogy csak azért nem szereted, mert eddig nem a megfelelő helyen képezted – és ezt valahol te is érezted.
Julian Treasure gondolatait adom ajándékul:
„A hangod a legerősebb fegyver a világon. Ezzel indítasz el egy háborút, de ugyanígy ezzel mondod azt is, hogy szeretlek.”
Légy magabiztos a hangodon keresztül!
Beszédes napokat kívánok: Zita
