Biztos vagyok benne, hogy a gyermeked óvodai versmondása vagy szereplése alatt neked is a torkodban dobogott a szíved, és olimpiai döntőt végigszurkoló szülőként szorítottál érte. Ilyen helyzetekben látszik igazán, milyen sokat számít a beszédtechnika fejlesztése.
Mert én pontosan ezt tettem! Viszont a győzelemért szurkolás helyett én annak szurkoltam, hogy minden rendben legyen, és a gyermekem átélje: meg tudja csinálni.
Mert ezek az ovis és iskolai szereplések egyszerre lehetnek nagyon cukik – és őrült nagy traumák is. Az egyik gyerek élvezi, harsányan mondja a verset, a másik legszívesebben elbújna a szempárok elől. Az egyiknek móka, a másiknak gyomorgörcs. És sokszor mi, szülők vagy pedagógusok sem tudjuk, hogyan adhatnánk a kezükbe kapaszkodót.
Pedig lehet. És érdemes is, mert a gyerekek sokkal könnyebben tanulják meg a nyilvános beszéd alapjait, mint mi, felnőttek. Csak játékosan, fokozatosan kell építeni.
Miért fontos már gyerekkorban a beszédtechnika fejlesztése?
A magabiztos kommunikáció nem csak a hang erejéről szól. Sokkal inkább arról, hogy a gyerek megtapasztalja: ha megszólal, figyelnek rá. És nemcsak figyelnek rá, hanem képes hatással is lenni a környezetére.
Persze nem minden megszólalás sikerül úgy, ahogy elképzeljük. Van, hogy a gyereket nem hallják meg, vagy nem kap azonnali visszajelzést. Ilyenkor jön a legfontosabb tanulság: ettől az ő gondolata még értékes és helyénvaló. Nem kell minden alkalommal tapsot kapnia ahhoz, hogy elhiggye: amit mond, az számít.
Ez pedig már nem is a hangról, hanem a kapcsolódásról szól. Hogyan lép kapcsolatba másokkal? Félelemmel, visszahúzódva? Vagy magabiztosan, úgy, hogy közben elfogadja: lehet, hogy nem mindenki ért vele egyet – de ettől még elég jó úgy, ahogy van.
1. Kiállás és bátorság fejlesztése
Amikor egy gyerek kiáll a többiek elé, a legnagyobb félelme általában az, hogy kinevetik, hibázik, vagy valami rossz következménye lesz annak, amit mond vagy csinál. Az első lépés, amit szülőként tehetsz, hogy őszinte vagy vele: mesélsz a saját hibáidról. Hogy neked is voltak olyan pillanataid, amikor nem sikerült minden tökéletesen.
Én például egy teltházas színházi rendezvény megnyitóján rontottam el a vers legszebb sorát. És tudod mi történt? Senki sem vette észre. Sőt, elképesztően jó visszajelzéseket kaptam. Egy másik alkalommal, egy konferencián, háromszor futottam neki egy szónak, és egyszerűen képtelen voltam kimondani. Végül csak annyit mondtam: „blablablaaa, na, még egyszer…” – és ez lett az egész rendezvény fénypontja. Azóta is jókat nevetünk ezen a gyerekekkel.
A gyereknek látnia kell, hogy a felnőtt is képes feloldani magát, és tud nevetni a saját hibáin. Hogy nem omlik össze attól, ha valami nem sikerül. Ettől leszünk emberek, és nem robotok. Nem a tökéletesség a cél, hanem a bátorság, hogy újra próbálkozzunk.
Ezért fontos, hogy otthon olyan biztonságos helyzeteket teremtsünk, ahol hibázni nem ciki, hanem természetes része a tanulásnak. Erre jó terep lehet akár egy kommunikációs tanfolyam kifejezetten gyerekeknek, otthoni beszédtechnika gyakorlatok, vagy bármilyen olyan játék, aminek központjában a szóbeli kommunikáció fejlesztése áll.
2. A beszédtechnika és a magabiztos kiállás kapcsolata
Sokan érkeznek hozzám azzal a kérdéssel: „Hogyan bővítsem a gyerekem szókincsét? Olvasson többet?”
Igen, az olvasás hasznos, de önmagában nem elég. Attól, hogy a gyerek több könyvet vesz a kezébe, még nem fog automatikusan beépülni a szókincsébe egy-egy új szó. Lehet, hogy felismeri, ha hallja, de nem biztos, hogy bátorsága van használni is a mindennapokban.
És itt jön képbe a lényeg: a bátorság és a tudatos használat. Mert lássuk be, a csúnya szavakat valahogy minden fiúgyerek pillanatok alatt beépíti a repertoárjába, ugye, kedves anyukák? 🙂 Azért, mert ott van a „merészség”. De mennyivel hasznosabb lenne, ha ugyanezt a bátorságot a saját hangjuk kifejező használatára fordítanák!
A beszédtechnika fejlesztése ebben segít. Fontos tisztázni: a beszédtechnika nem logopédia. Nem (csak) a hibás hangok javításáról szól, hanem arról, hogyan használjuk a hangunkat tisztán, érthetően és kifejezően.
- Hogyan ejti ki a szavakat?
Van-e bátorsága a hangját használni ahhoz, hogy érthetően, szépen, meggyőzően fejezze ki magát?
Ez azért is fontos, mert a monoton beszéd, a monoton versmondás vagy a teljesen egyhangú felelet senkit nem fog meg. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki rossz érzésekkel van a saját hangja iránt, vagy kifejezetten szégyelli azt, az bizony minden megszólalásban hallatszani fog. Ezt nem lehet eltakarni.
Minél hamarabb ismerkedik meg a gyerek a saját hangjával, annak erejével és lehetőségeivel, annál magabiztosabban fogja tudni használni. A verbális és nonverbális kommunikáció kéz a kézben jár: nemcsak az számít, mit mond a gyerek, hanem az is, hogyan áll ki, milyen a testtartása, a tekintete, a gesztusai. Ha a hanghasználat és a megjelenés összhangban van, az óriási önbizalmat ad. Ez kulcsfontosságú: ha korán megtapasztalja, hogy a hangja elér a hallgatóhoz, akkor sokkal kevésbé fog félni megszólalni – az iskolában, később pedig az élet bármelyik színpadán.
3. Otthoni gyakorlás biztonságos környezetben
Ha valóban szeretnél segíteni a gyerekednek, először is mutass neki példát. A legegyszerűbb, ha a mindennapi folyamatok elmesélése mellett te magad is mesélsz történeteket. Most biztos azt gondolod: „De hát én nem vagyok érdekes, nekem nincsenek nagy sztorijaim…”
Pedig nem kell olimpiai aranyérmet nyerni ahhoz, hogy legyen mesélnivalód. Egy történetet mindig az érzelmek tesznek emlékezetessé. Ha felidézed, mikor voltál örömteli, szomorú, dühös vagy féltél, biztosan találsz hozzá olyan emléket, ami önmagában is tanulságos lehet.
Így építheted fel a történetedet:
- kövesd a hármas tagolást: pl. múlt – jelen – jövő,
- a végén mindig legyen tanulság vagy egy apró cselekvésre ösztönzés.
A gyerekek ebből rengeteget tanulnak: azt, hogy a beszéd nem csak szavak egymásutánja, hanem élmény, amelynek íve és üzenete van.
És ami talán a legfontosabb: ne erőltesd. Legyen játék, ne kényszer. Ha játékosan közelíted meg a beszédet, a gyerek sokkal szívesebben mond igent.
A jövő magabiztos előadói – beszédtechnika fejlesztése gyerekkorban
A magabiztos kiállás gyerekkorban még nem a „karizmatikus szónok” szintje – hanem az a képesség, hogy a gyerek meri használni a hangját, és élvezi, hogy figyelnek rá.
Ez az élmény az egész életére hatással lesz: könnyebben vállal majd szót az iskolában, a munkahelyén, sőt, akár idegen nyelven is bátrabban szólal meg.
Ha úgy érzed, a gyermekednek is jól jönne egy kis plusz támogatás a magabiztos szerepléshez, keress bátran a Tápler Zita Beszédmentor oldalon. A játékos beszédtechnika-fejlesztésben segítek, hogy a te gyermeked is megtapasztalja: a saját hangja értékes, és bátran használhatja már az iskolában is.
