Megszámlálhatatlan kérdés érkezett hozzám azzal kapcsolatban, hogyan lehet a szókincset bővíteni, hogy mik azok a kommunikációs technikák, amiket érdemes használni. Sokan azt gondolják, hogy a jó kommunikáció a megfelelő szóhasználaton múlik. Hogy minél csillogóbb, frappánsabb egy mondat, annál hatásosabb. És ez részben igaz is. A kommunikáció egyik összetevője valóban az információ.
De mellette ott van a hang – azaz vokalitás –, és a nonverbális kommunikáció is. És most jön a fekete leves: mire készülsz a legtöbbet? Arra, hogy mit mondasz. Pedig ez csupán 7 százaléka a teljes üzenetnek.
Te vadul írod a vázlatodat, a PPT-det, majd amikor kész, átolvasod egyszer-kétszer. Aztán jön az igazi zuhanás: amikor ki kell állni, megszólalni – és ez az, amit nem gyakoroltál. És valójában arra sem készültél fel, hogy a lámpaláz érzésed minden addig összeírt információdat felülírhatja. PEDIG! Amire vadul készültél az csak 7%-a teljes kommunikációdnak. Amire nem készültél az a hang, ami 33% kal és a nonverbális kommunikáció ami 60%-kal egészi ki a te információdat. Próbáld csak ki: hányszor és hányszor mást jelenthet az a szó, hogy „szia” – attól függően, hogyan mondod?
Hiába tanulsz technikát, hiába magyarázzák el, hogyan mondj valamit „jól” – ha csak a felszínt másolod. Hiányozni fog belőle valami. Vagyis: valaki. Te.
Mert neked van egy hangod. Egy tekinteted. Egy jelenléted. Ha csak szókincset puffogtatsz, üres frázis marad.
Mert a kommunikáció soha nem a szavakkal kezdődik. A kommunikáció azzal kezdődik, hogyan vagy jelen.
Tréningjeimen újra és újra azt látom: nem a technika hiányzik. Hanem az önmagunkkal való kapcsolat. Ha nem tudod, hogyan érzed magad, mit akarsz valójában mondani, ha nem vagy jelen a saját testedben, gondolataidban, figyelmedben – akkor hiába a legszebb mondatok.
A valódi kommunikáció mélyről indul. És ha másokkal jobban szeretnél kapcsolódni, előbb meg kell tanulnod önmagaddal kapcsolódni.
Ezért mondom: mielőtt kommunikációs technikára vágysz, nézz magadba. Nem azért, mert baj van veled – hanem mert ez az egyetlen út a hitelességhez.
Kommunikációs technika 1. lépése: Kapcsolódj önmagadhoz – mert onnan indul minden
Sokan annyira a külvilágra, a megfelelésre figyelnek, hogy elfelejtik: minden belőlünk indul. Egy téthelyzet – előadás, tárgyalás, konfliktus vagy épp egy mély beszélgetés – tükröt tart. Nemcsak azt mutatja meg, mit mondasz, hanem azt is, hogyan vagy jelen magaddal szemben.
Aki nem tudja, hogyan érzi magát, az nem tud hitelesen kapcsolódni másokhoz sem. Aki elfojtja, szégyelli vagy elkerüli a saját érzéseit, az egy ponton mindig elakad a kommunikációban.
A kommunikáció fejlesztése tehát nem egy külső tanulási folyamat. Sokkal inkább belső figyelem. Egy lassú ráhangolódás arra, hogy mi zajlik benned – és abból mi az, amit ténylegesen érdemes kimondani.
🟠 Tedd meg most: beszéd vagy találkozó előtt állj meg egy percre. Figyelj befelé: mi zajlik benned? Ne akard megváltoztatni – csak ismerd fel.
Kommunikációs technika 2. lépése: Tudd, mi a szándékod – ne csak beszélj, legyen célja, üzenete, érzése
Amikor neked sem világos, hogy miért szólalsz meg, a kommunikáció szétesik. Akkor jön a túlmagyarázás. Az összevissza beszéd. Ahh, és a kedvencem: a barokkos körmondatok. Csak hallgasd egy kicsit a beszélgető partneredet. Az első 5 másodpercben mennyi információt ad neked?
Példa párbeszéd:
– Mi a célod ezzel a prezentációval?
– Hát, tulajdonképpen arra gondoltam, hogy mi lenne, ha azt mutatnánk be, amit a múlt héten mi is…
A példám is mutatja, hogy tényleges információ egyenlő a nullával. Elterel, hallatja a hangját, látszólag válaszol, de épp gondolkodik.
Ha viszont tudod, mi a célja a beszédednek, akkor a kommunikációd irányt kap. A beszéded fókuszált lesz. Ez az, amitől egy verbális kommunikáció nemcsak hangzatos, hanem hatásos is lesz. A hallgatód nem azt érzi, hogy „szerepelsz” vagy „okoskodsz”, hanem azt, hogy jelen vagy – felkészült vagy. A beszédednek – történjen ez mások előtt vagy épp csak egy munkatárssal – legyen célja, üzenete.
Az ösztönös beszéd helyét – majd mondok valamit – felváltja a tudatos, gyors gondolkodású, kongruens beszéd. Amit mindenki szívesen hallgat, mert tudja követni, mert nem megjátszott, nem tolakodó, nem feltűnő, nem hangos, de rendkívül hatásos és hatékony.
🟠 Próbáld ki: minden fontosabb megszólalás előtt írd le egy mondatban, mit szeretnél, hogy megértsen a másik – mi a célja a kommunikációdnak. Ez lesz a „belső iránytűd”.
Kommunikációs technika 3. lépése: Hangold össze a verbális és nonverbális kommunikációdat
Sokan szeretnének „vonzóan és hibátlanul beszélni”. Szépen artikuláltan, kellemes hangon megszólalni. Ez rendben is van – hiszen a beszédtechnika valóban fejleszti az érthetőséget. (A beszédtechnika gyakorlatok nem egyenlőek a logopédiai foglalkozásokkal.)
A beszédtechnika fejlesztése fontos, hiszen a kiejtésed, a kifejezésed, a beszédtempód, a hangerőd, a letett pontjaid, a hangképzésed helye mind hatással van a hallgatóságodra. Olyan apró, pici odafigyelések ezek, amelyek 33%-ban kiegészítik az információt és teljessé teszik azt.
Ott van mellette a test – a nonverbális kommunikáció is. A tartásod. A tekinteted. A mimikád. A mozdulataid. A közönség előtti megjelenésed, a színeid, az illatod stb., ami 60%-ban egészíti ki az információdat. Tereli tévútra, vagy épp láthatatlan, megfoghatatlan módon érted dolgozik.
Ha ezek nincsenek összhangban, a hallgatód összezavarodik. Nem tudja, mit higgyen: amit mondasz, vagy amit mutatsz?
A verbális és nonverbális kommunikáció együttes jelenléte az, amitől hiteles leszel. Mert nemcsak a szavaid mondanak valamit – hanem minden más is. Így leszel igazán hiteles és kongruens.
Mongath Imre: „Azt mondja a száj, amit az ész és a szív diktál. Hiszed is, és tudod is, amit mondasz.”
🟠 Gyakorlat: mondj ki egy egyszerű mondatot („Fontos, amit most mondok”), és nézd közben magad a tükörben. Mit árul el a tested? A hangod? Együtt van a kettő?
Kommunikációs technikák – nem a hibátlanságért, hanem a jelenlétért
Sokan keresik a biztos kommunikációs technikákat, az izgulás ellen való tippeket, amikkel nem lehet hibázni. De a kommunikáció nem a hibátlanságról szól – hanem a jelenlétről.
A kommunikációs tréning, a beszédtechnika-gyakorlatok, a nonverbális gyakorlatok mind eszközök ehhez. De egyik sem működik, ha a belső figyelem hiányzik. Ha nem tudod, belül hol vagy éppen – kívül sem fogod tudni, mit és hogyan mondj.
Ha szeretnél ezen az úton elindulni, várlak szeretettel.
Nem azért, hogy „jobban beszélj” – hanem hogy jobban érts. Magadhoz és másokhoz is.
Beszédes napokat kívánok:
Zita
